Benze művészetére, ami főként az aprólékos tetoválásokat idézi meg, a nemrég elindult magyar Behance-en, az arthungry.com-on akadtunk rá, ami nem volt nehéz, mert még így a maga monokróm valójában is szemet szúr.

El is kaptuk pár szóra, hogy megtudjuk, gyerekkora óta ki sem esik a ceruza a kezéből, ami persze ma már nem csak ceruza, hanem digitális és manuális rajzeszközök (időközben pedig maga mögött tudta a Kisképzőt a soproni AMI-t). Az egyetemi évei alatt festett, jellemzően olajjal és akrillal, ezt követte egy hosszú digitalizáló táblás-vektorgrafikus korszak, itt váltak fokozatosan fekete-fehérré a képek, hogy végül ráeszméljen: ezek egy idő után annyira részletesek lettek, hogy a számítógép már inkább teher volt, mint egyértelmű segítség.

“Részben ezért is tértem vissza a manuális technikákhoz. Leginkább csőtollal készülnek a rajzok, néha vágott hegyű tollat és ecsetet is használok.”

Elsősorban pedig a kontrasztok foglalkoztatnak, legyen szó technikáról, témáról vagy kompozícióról

– mondta el nekünk Benze, hozzátéve, hogy a képeit érdemes úgy nézni, hogy azokon az elemek külön-külön és az egészet nézve is önálló jelentéstartalommal bírnak. És tényleg: kötelező beléjük zoomolni, és saját kis felfedezőkörutakat tenni a vonalak mentén. Megéri:

Benzét és munkáit a Facebookon is el lehet csípni.