Legalábbis Carl Warner víziójában.

Az emberi test és a természet tájai közötti hasonlóságot már sok költő megénekelte, Carl Warner fotós és illusztrátor azonban szintet lépett és szó szerint vette a közkedvelt metaforikát. Bodyscapes című sorozatában úgy fotóz emberi testeket, mintha azok tájak lennének.

Elmondása szerint, azok a darabok, amelyeken egy test látható egész gyorsan elkészíthetőek, mindössze valami égboltot kell behúznia háttérnek. Az igazi izgalom azonban ott indul, ahol több test szerepel a képeken. Itt már sok digitális utómunkára van szükség, mivel Warner szerint a leendő táj folytonosságát rontaná, ha egyszerre több alakot fotózna egymás mellé állítva, fektetve, akárhogy. Így minden egyes képéhez egyazon modellt fotóz be akár több szögből is.

Mivel alapból meztelen testekről van szó Warner igyekszik kerülni a túlszexualizált beállításokat. Inkább az abasztrakció felé tolja el a képeit, hiszen az a célja, hogy a Bodyscapes képei amolyan alternatív portrék legyenek, amik arra világítanak rá, hogy végső soron a testünk is egy tér. A tér, amiben élünk.

(via independent)