A Burning Mant a világ egyik legkülönlegesebb fesztiváljaként szokás számon tartani. Minden évben több tízezer ember vonul ki a nevadai sivatagba, hogy a fogyasztói társadalomtól elszakadva önmaga lehessen, felhőtlenül bulizzon a valószínűtlen fesztiválhelyszínen és valami olyan közösségi élményben lehessen része, ami máshol elképzelhetetlen. De mi van, amikor betoppanak a Szilícium-völgy sikeremberei?

A Burning Man elsősorban a puritán körülményei miatt vált ismertté. Az emberek maguknak vitték a sátraikat, otthonról hoztak élelmet az egész hétre, vásárolni csak kávét és jeget lehetett, az egyéb szükségleteiket pedig megosztással elégítették ki. A Burning Man szellemisége ugyanis nem csak a kereskedelmet, hanem még a csere alapú barterezést is elveti.

Múlt héten New York Times és a Gawker is elkezdte temetni a fesztivált, mondván ezek a milliárdos vállalkozók tönkreteszik az autentikus miliőjét. Egy névtelenséget kérő cégvezető elmondása szerint a fesztiválra kivonuló 100 fős társaságuk szállásdíja több, mint kétmillió dollárra fog rúgni (szemben a 300 dolláros sátorárakkal), mivel légkondicionált luxuslakókocsikban alszanak és séfeket visznek magukkal, emellett természetesen magánrepülőgépekkel érkeznek meg.

Burning Man, 2013

A legmeglepőbb az egészben, hogy ezeknek a milliomosoknak a kiszolgálására a hegymászószlengből átvett nevű serpák is a rendelkezésükre állnak. Egy ex-dolgozó elmondása szerint megesett, hogy egy 12 fős társaságot 30 ilyen beosztású kvázi idegenvezető szolgált ki. Azt is mondta: a startup-szakik kvázi idejönnek becuccozni, hogy kiagyalják az újabb mobilappot.

“A Burning Man már nem egy ellenkulturális forradalom. Mára a társadalom tükre lett belőle.”

A Vox egy sokkal okosabb cikkben azt a kérdést tette fel, hogy vajon mi dolga van a Szilícium-völgy milliomosaink a sivatag kellős közepén? Arra a következtetésre jutottak, hogy a Burning Man megosztásalapú gazdaság-filozófiája bizonyos szempontból rokonságot mutat a Facebook, Twitter, Uber alkalmazások kifejlesztőinek a gondolkodásmódjával – lévén a felhasználók ezeket az okosságokat ingyen kapják meg. Az ezt a filozófiát való Facebook-vezér, Zuckenberg pedig még szendvicseket is osztogatott a tavalyi évben.

Emellett az is fontos, hogy a Burning Man esetében kiemelten fontos aspektus a kreativitás, az új dolgok kitalálása. A fejlesztők előszeretettel tesztelnek új alkalmazásokat a fesztiválon, többek között a Google Maps próbaverziója is itt futotta a tesztköreit, de több alkalmazás ötlete is a sivatag kellős merült fel.

A Vox cikkírója szerint ezek a luxosszolgáltatások nem jelentenek lényegesen más élményt az átlagos látogatókéhoz képest, persze kényelmesebb ágyben és légkondi mellett aludni, de végső soron ugyanazokra a bulikra és kulturális programokra járnak milliomosék is. Az egyetlen előnyt talán a serpák jelenthetik, akik pontosan tudják, hogy mikor és hol érdemes ott lenni a fesztivál egy adott pillanatában, ha nem akarunk lemaradni semmi fontosról.

A két nagyban eltérő hangvételű cikk elolvasása után megkérdeztem egy ismerősöm, hogy neki milyen tapasztalatai vannak 2012-ből, amikor ellátogatott a Burning Manre. Ő már akkor is azt látta, hogy rengeteg a tehetős látogató, aki repülővel érkezik a sivatagba, de mellettük megvoltak a klasszikus ultrahippi arcok, akik, ahogy ő is, stoppal jöttek, hozott kajából éltek és egymást megvendégelve oldották meg a szükségleteiket. Egy kommentelő pedig azt mesélte a Gawker posztja alatt, hogy ő vasárnaptól csütörtökig bulizik, mert a gazdagok úgyis csak pénueken érkeznek, hogy hétvégén megmutathassák magukat.

Szerintem? Szerintem minél többféle ember van, annál jobb.

Burning Man élő stream folyamatosan itt, amíg a sávszél tart:


Broadcast live streaming video on Ustream

Lepje meg magát az e-számla kényelmével és egy iPhone X-zel! Ha december 31-ig e-számlára vált, 150 000 Ft-os iCentre utalványt vagy egy iPhone X-et nyerhet! (X)