Mutatjuk, mennyi mindent magaddal vihetsz a pelenkázótáskában!
Gondoltad volna, hogy ilyen hatásai is vannak a horrornak?
Vannak, akik fejtisztítás gyanánt, a terhes gondolatoktól megszabadulandó elmennek futni egyet. Vagy meditálnak. Esetleg belesüppednek kedvenc gitárhősük vagy teknópionírjuk aktuális lemezébe. Talán keveseknek jut eszébe, hogy ugyanígy elintézi a világból kiszakadást egy kiadós szarrá ijedés is. Sőt, még annál többet is tesz.
Tudományos tények következnek!
Vagyis abba, amibe vészhelyzet esetén helyezkedik. Ha berezelünk, amit már egy keményebb horrorfilm is előidézhet (vagy egy laza ejtőernyőzés), a szívünk hevesebben kezd pumpálni, a tenyerünk megizzad, és elönt az adrenalin. Dr. John Mayer pszichológus szerint a félelem izgalma belekatapultál minket az adott pillanat hevébe, aminek nyomán elfelejtük a bajainkat, ha csak egy időre is. Nem nagy felfedezés, de annál jelentősebb.
Emlékezz arra, amikor legutóbb megnéztél egy paráztatós mozit. Milyen volt utána? Úgy érezted, mintha lecsapoltak volna? Vagy hirtelen köszönetet mondtál az életednek, pedig korábban azt gondoltad róla, hogy mennyire hétköznapi? A legtöbb ilyen film feloldozással ér véget, ami olyan, mint egy hosszan visszafojtott lélegzetvétel kiengedése. Tiszító hatású. Kilépsz a filmszínházból, és tiszta érzelmi lappal indítod az estét!
Egy tanulmány szerint egy 90 perces horrormozi alatt akár 113 plusz kalóriát füstölhetünk el az agyunkat egymás után többször átjáró, intenzív stressz-kisülések miatt. Ez egy harminc perces sétával egyenértékű. Ráadásul az olyan igazán velőtrázó darabok során, mint A ragyogás, az Ördögűző, a Cápa vagy az Alien akár 150-nél is többet égethetünk el.
Egy másik kísérlet pedig azt is kimutatta, hogy akik megnézték A texasi láncfűrészes mészárlás című klasszikust, több fehérvérsejtet termeltek, ami növeli a szervezet ellenállóképességét. Hoppácska!
Semmi sem köti össze jobban az embereket, mint egy megtépázó élmény. Ez az oxitocin nevű hormonnak köszönhető, ami előmozdítja a szociálisabb viselkedést. Kristina Kendall szerint a megijedés aktiválja a túlélőreflexeket, az meg az oxitocint, mert túlélni párban vagy többen sokkal esélyesebb. Ezért van az, hogy egymásba kapaszkodunk, amikor egy szellemjárta házban járunk, vagy összébb bújunk otthon a kanapén Jack Nicholson baltasuhintásai közben.
Vagyis hirtelen semmi sem lesz fontosabb, mint az a valaki, akivel éppen vagyunk. Úgyhogy bátran lehet akár másodikrandin már egy vérfagyasztó filmet választani, biztosan másképp jöttök ki a moziból, mint egy gügye vígjáték után! A közelebbségérzés ugyanis fennmarad az élmény után is.
Margee Kerr szociológus, akinek szakterülete a félelem, azt állítja, egy rémisztő videójáték végignyomása vagy egy horror egyedül, egy sötét szobában végignézése hasonlót tesz az elmével, mint bármilyen kihívás. Mint letolni egy futóversenyt vagy befejezni egy fajsúlyos könyvet. Sikerélményt ad. A megcsináltam!-érzés tudatba épülése csak még inkább arra sarkall, hogy még magasabb szintekre lépjünk.
Hát így. Irány a para!!!
(A tippeket a Lifehackertől vettük kölcsön, köszipuszi!)