Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
“A nevem Dillan. Autista vagyok. Egész életemben borzasztóan szerettem volna kapcsolatot teremteni emberekkel. De nem értették, amit mondok, mert nem volt módom kommunikálni.”
Ha nem áll Dillan rendelkezésére egy platform, ahol kiírhatja magából a gondolatait, akkor talán a mai napig úgy tekintenének rá sokan, például az iskolatársai, mint valaki, aki messze áll az intelligenstől, akinek egyáltalán nincsenek gondolatai. Pedig nagyon is vannak. Egészen elképesztő, hogy helyenként mennyire mélyek, és mennyire kifejezően fogalmazza meg azokat:
https://www.youtube.com/watch?v=oMN2PeFama0
Dillan a Mashable-nek úgy magyarázat el a helyzetét, hogy egy olyan nehezen értelmezhető állapotban van, ami a legtöbb autista embert egy rejtett világba száműzi, ahonnan segítség nélkül nem tudják hallatni a hangjukat. De iPadjének segítségével felnyithatta a körülötte élők szemét, és eltörölhette a róla kialakított furafiú-képet.
De az anyuka is fején találja a szöget:
“Az, hogy valaki nem tud beszélni, nem azt jelenti, hogy nincs mit mondania.”
https://www.youtube.com/watch?v=UTx12y42Xv4
A filmeket az Autizmus Világnapja alkalmából forgatta le az almás vállalat.