Tavaly ősszel egy nagyobb cikkben már meséltünk a slackline-ról. Azaz meséltek azok a magyarok, akik ebben élnek hétvégenként, és mélységeket megvető bátorsággal sétálgatnak a levegőben. A kifeszített hevedereken mászkálás extrém változata a highline, amikor orbitális tengerszint feletti magasságokban művelik ugyanezt (ami egyébként nem egyszerű mutatvány már két fa közé kifeszítve sem, nyáron próbáltam, ha egy lépést tudtam tenni az első percekben félrezuhanás nélkül, már sikerélményként könyveltem el – viszont tény, hogy elég gyorsan lehet tanulni).

És akkor megtörtént az International Highline Meeting az észak-olasz Alpokban, ahol így csilleztek az arcok a hegyek felett:

A highline-osok egyébként a bevallásuk szerint azért választották a Dolomitok egyik legszebb hegyét, a Monte Pianát, mert egyrészt hihetetlen látványt nyújt, másrészt

“az első világháború alatt 15 ezer fiatal katona halt itt meg, és stimulálni akartuk ezt a helyszínt valamiféle új módon.”

Nem úgy tűnik, hogy ez ne sikerült volna:

(Infók innen, a fotók Sebastian Wahlhuetter, az AntiGravity Photography és Flo Taibon munkái.)