Ha menni kell, hát menni kell. De hogy kell menni?

Ugyan a NagyDolog életünk természetes velejárója, jobb anyagcserével rendelkezők napjában többször is élnek a lehetőségével, gyerekkorunkban valahogy mégis azt verik belénk, még ha közvetve is, hogy a kakilás egy kínos, szükséges rossz. Egy csúnyácska dolog, amin jobb hamar túllenni, aztán nem is gondolni rá többet. És még büdi is!

Ez a stigma sokaknál azt váltja ki, hogy nem hajlandóak elmenni vécére olyan helyeken, ami nem az otthonuk. A tartózkodás pedig néha egyenesen fóbiává fejlődik (pedig a bioszórák óta tudjuk: a kaki akkor boldog, ha kijön).

És akkor még nem is beszéltünk az olyan akadályokról, amiket egyes nyilvános helyek, ha akaratukon kívül is, de elénk állítanak.

Vannak azonban módszerek, amivel megkönnyíthatjük a dolgunkat, és azon át saját, jól megtömött végbelünket. Ha ezeket betartjuk, akkor egy biztonságosabb, kellemesebb élménnyel lehetünk gazdagabbak, akár kilométerekre az otthonunktól! Nézzük csak a Nagy Idegenben Szarási Kisokost!

1. Első ellenőrzés: a fények

Vaksötétben üríteni = RÉMÁLOM. A mozgásérzékelős lámpák szaporodnak, mint a nyulak, úgyhogy mindenképp térképezzük fel, hogy a vécéfülkén belüli fényt esetleg nem az előtérben zajló mozgás kapcsolja-e be. Ilyenkor hiába kalimpálunk a kezeinkkel, nem lesz ismét mennyei szikra a mi kis egy négyzetméterünkön! És akkor jöhet a kínos mobillámpázás, és az iPhone potenciális beleejtése a fosba. A fénycsekket sose hagyjuk ki!

2. Második ellenőrzés: a toálettpapír

Tudjuk, Evidencia Kapitány szól belőlünk, de nem lehet elégszer elmondani, hogy a bénázáspokol hányadik bugyrától kíméljük meg magunkat, ha az ülőkére helyezkedés előtt ellenőrizzük, van-e egyáltalán seggtörlő.

3. Megszabadulás a pottyantáshangtól

A harmadik lehetséges frusztráló jelenség természetesen mi más, mint az egészséges (azaz: magát a teljes kakatömbtől rendesen elvágó, nem nyúló, szabadesésben érkező) szar esetén hallható PLÖTTTY. Akit ez zavar, a hanghatás amúgy normális mivolta ellenére, az elképesztő MacGyver-i trükköt vethet be: pár rétegnyi vécépapírt kell ejteni a lyukba, amire érkezvén a salakanyag legfeljebb csak lágyan puffan.

4. Telefonos beállítások

A szaró ember lényeges ismérve, hogy szereti magát láthatatlannak, ott nem lévőnek, tehát nem szaró embernek beállítani. Ez még akkor is érvényes, ha rányitnak a zárt ajtóra – pisszenni akkor sem szabad, természetesen. Hogy a szaró ember azt képzelhesse, hogy nincs ott, ahhoz természetesen szükséges minden értesítés némítása. És voilá, már göröghet is kussban a lájkfolyam az Instagramon, a másik folyam meg máshol!

5. A perfekt kicsusszanás anatómiája

A helyzet az, hogy a vécéinket nem tervezték százszázalékosan ergonomikusra. Úgyhogy vagy tegyünk a talpunk alá valamit, vagy emelkedjünk a trónolás közben lábujjakra! A megemelt combtartás és a csípők távolodása ragyogóan ellazítja a záróizmokat, így nem fogunk a kelleténél tovább ücsörögni, és a kávézóban / étteremben / edzőteremben sem záporoznak ránk a zavaró micsináltálennyiideig-pillantások.

6. Warmup: a megfelelő állag elérése

A kellemetes megkönnyebbülés kulcsa, hogy eleve megkíméljük magunkat a hibás textúrájú ganétól. Magas rosttartalmú étrend, elegendő bevitt folyadék, rendszeres mozgáska – ez a három szent grál, amiket bevetve jó eséllyel a legcsodálatosabb élményekben lesz részünk a világ bármelyik vécécsésze-peremén, sportosan frappáns termékelhelyezéssel a csészébe, aminek a végén legfeljebb egy lapnyi papírt kell használnunk. Vagy még annyit se!

7. Az esszenciális lényeget sosem elfelejteni:

EZT A DOLGOT MINDENKI CSINÁLJA.