Mert tanít ám.

A jó hír ugyanis az, hogy ugyan mi alakítjuk az otthonunkat, az is mindenképpen alakít minket. Egy kis helyen éldegélés pedig különösképpen felnagyítja ezeket a hatásmechanizmusokat. Az első dologról, amire megtanít az apró pecó, itt már írtunk:

A kislakások nagy titka: légy bátor a méretekkel!

De hát nyilvánvalóan nem csak ez van. Hanem:

Teljesen fasza, ha megszabadulsz dolgoktól.

Másképpen: csak arra van szükséged, amire szükséged van. A könyv, ami már hosszú hetek óta foglalja a helyet az éjjeliszekrényeden? Lehet, hogy nem véletlenül nem sikerül elolvasni. Hagyd menni, inkább add át a helyét valaminek, aminek a végére is jutsz.

És, ha már beszéltünk arról, hogyan formál a lakásod téged is, és nem csak fordítva: minél nagyobb a tér, annál hajlamosabb leszel a felhalmozásra. A kicsi változat pedig arra hajlamosít, hogy ne ragaszkodj annyira a felesleges tárgyakhoz. A kettővel ezelőtti albérletemből gyakorlatilag már semmi nincs meg a jelenlegiben. És, meglepő vagy nem: nem is hiányzik onnan semmi! A tárgyak végtére is csak tárgyak, a kis lakás segít törekedni a nem kézbe vehető élmények sokkal mélyebb befogadására.

Szórj fel mindent a falra, amit csak tudsz!

A leheletnyi élettér megtanít a függőleges felületek értékelésére is. Lehet, hogy egy ideig elvagy a konyapultra pakolt szajréval meg a mosógép tetejére rakott másik szajréval, de ha bármit el tudsz rakni onnan, az egyenlő egy csodálatos térfelszabadítással. Nem azt mondom, hogy mindent kúrjunk fel a falra, de ami ott sem veszít a funkcionalitásából, azt miért ne – lapostévétől a bicikliállványig.

A tiszta kéró = boldog kéró.

Kis helyen a porcicák is hangosabban vonyítanak, az apró koszocska is tízszer hamarabb meglátszik. Ha uralod a tisztasági helyzetet, akkor elérheted, hogy a lakásod sokkal nagyobbnak tűnjön, mint amekkora valójában. Ráadásul a nyugiban is segít a rendezettség, az pedig fontos, hát nem, hát de, naugye.

Rájössz, hogy alkalmazkodóbb vagy, mint gondolnád

Az ember adaptál. Ember vagy, nem? De. Amikor feladod a nagy közös körúti lakást a lakótársakkal, hogy bevonulj a saját, de szűkös lakba, eleinte még a gondolat is összeszorít, nem csak a kisebb lélegzetvételű tér, de aztán borzasztóan hamar hozzászoksz, és elkezded alakítani a saját szájízed szerint. És szeretni fogod. A tiéd lesz. Csak a tiéd. Ámen.

(Nyitókép innen)