Mondjuk pontosan ilyen. A koncepciót Sanghajban ütötte nyélbe Alberto Caiola.

Szóval belépsz a helyre, ami egy szendvicsbárnak hirdeti magát, hű, látszóbeton, hű, neon, még rímel is egymásra a kettő, meg micsoda kis játékos a dizi, két viccesburgert kérünk szépen. De azért kicsit elkezd motoszkálni benned, hogy valami itt nem stimmel, fura a hely, ezekkel a kontrasztokkal meg egy asszimetrikus álmennyezettel. Aztán a vidám színek-nyers szürkeség párosítás közepette kiszúrsz egy mesébe illő old school kólaautomatát, bumm, az ilyet ki kell próbálni, Instagramra is jó lesz.

A következő pillanatban pedig felnyílik az ajtaja.

Ami mögötte van, azt aligha kell részleteznünk, bár a padlótól a plafonig érő, megvilágított viszkisüveg-installáció, amiben a fény úgy járja körbe a borostyánszínű nedűt, hogy az megérne egy misét. Vegyük úgy, hogy akkor ezen túl is vagyunk. De egyéb misztikuskodó trükköket is beleszőttek a koncepcióba, hogy legszívesebben itt képzeljük el a Twin Peaks folytatását:

Fotók: Shen Zhonghai
(via)