Nem túlzás azt állítani, hogy Bernát Barbara fiktív magyar euro-sorozata ott van az év nemzetközileg legfelkapottabb dizájnmunkái között. Szinte az összes mértékadó külföldi blog emelte már a kalapját. Mi most a hype viszonylagos lecsendesedése után kerestük meg Barbarát a kérdéseinkkel, ő pedig nem volt rest mesélni!

Urbnplyr: – Miért éppen állatok?

Bernát Barbara: – Mikor magam elé képzeltem a bankjegyeket, amiket tervezni fogok a diplomámra, egyszerűen nem tudtam másra gondolni, mint hogy állatok legyenek rajta. Ez egyfajta rögeszmévé vált, és tartottam is magam az eredeti ötlethez. Van, hogy az ember fejében megszületik egy ilyen gondolat, és nem tudja többé elengedni. Az alapképzős diplomamunkámnál (Szörnyhatározó) ugyanez volt, akkor abban voltam biztos, hogy kék lesz és négyzet alakú. Közben még fogalmam sem volt róla, hogy könyvet fogok írni és illusztrálni.

Ha tervezés szempontjából nézzük, nem csak formailag, témában is szerettem volna elszakadni a hagyományos portréktól. Persze több országban van, vagy volt forgalomban állatos bankjegy, de azért ez nem a legjellemzőbb. Az euró grafikájának egyébként is objektívnek kell lennie, nem jöhettek szóba konkrét személyek, vagy bármi, ami a tagállamok egyikére utalhat. Így olyan  állatokat választottam, amelyek Magyarországon és Európa többi részén is honosak.

UP: – Mi alapján lettek castingolva a szereplőid? 

BB: – Az állatokat a címletek értékéhez válogattam. Több listám is volt állat-növény párokkal, mindet úgy állítottam össze, hogy változatos legyen. Például ne legyenek túlsúlyban a madarak, legyenek hüllők stb. Végül ez a sorozat állt legközelebb a szívemhez, a varjú és a pele miatt főképp. Az állatokhoz olyan növényfajokat rendeltem, amik jellemzők az élőhelyükre vagy táplálékul szolgálnak nekik. Azért itt is közrejátszott a személyes preferencia, több növény is szóba kerül egy állat esetében, de például a páfrány nagyon szépen struktúrálható, az egyik kedvencem. A tölgy az őzek tápláléka, mivel nemes fafajta, a 100-as címlethez remekül illett.

UP: – Egyre sűrűbben találkozni a konvencionális, történelmi személyeket és épületeket felhasználó bankjegyek mellett alternatív ötletekkel.

BB: – Igen, végül is a portrés pénzek (és általában maga a pénz) közmegegyezéssel jöttek létre, és a hagyomány tiszteletéből meg is tartják a formaságokat. Várható, hogy ezeket előbb utóbb megpróbáljuk leváltani, vagy legalábbis feszegetni a konvenciók határait. Elég összetett kérdés, hogy kinek mi fér bele a fizetőeszköz kategóriába.

Ide tartozó érdekesség egyébként, ami a portrék mellett szól: azért használják ezeket a pénzeken, mert az ember arcfelismerő képessége nagyon fejlett, és ha egy ügyetlenebb hamisító keze által változna valami mondjuk Lincoln megszokott portréján, azt sokkal könnyebben vennénk észre, mint egy épület módosulását.

UP: – Nem rég egy görög srác gerillaszerűen módosított bankjegyei pörögtek nagyot a neten, illetve szintén a közelmúltban jelentették be, hogy 2017-től pixeles bankók lesznek Norvégiában. Mit gondolsz, mi a bankjegyek külsőjének a jövője? 

BB: – A görög példának kicsit más a célja, ott nem egy redesignról van szó, inkább egy felhívásról. A norvég bankjegyek valóban nagyon újszerűnek számítanak, szerintem jó dolog, hogy ilyen bátor váltások megvalósulhatnak. Egyre több biztonsági és formai újítás jelenik meg, ami izgatja a tervezők fantáziáját, elkezdi érdekelni őket, hogy miként lehet esztétikusan összehangolni ezeket az új elemeket.  Vagy épp felteszik a kérdést, hogy miért ne lehetne a pénz teljesen más? Elképzelhetőnek tartom, hogy a norvég bankjegyek úttörők lesznek, és máshol is ilyen változásokat indítanak majd el.

UP: – Azt láttam, hogy szinte az összes fontos dizájnoldal el volt ájulva a munkádtól. Azt viszont meglepve olvastam egy interjúdban, hogy a kommentelők már nem voltak ilyen egyértelműen elragadtatva. Mi volt a legjellemzőbb kritika? Azért az állatok nem hiszem, hogy túl sok ember érzékenységét sértenék.

BB: – Nagyrészt tényleg pozitív visszajelzéseket kaptam, szóval nincs okom panaszra. Mindig van azonban egy-két negatív vélemény. Az állatok tényleg nem sokakat zavartak, néhányan nem tartották elég komolynak őket, hogy fizetőeszközre kerüljenek, vagy voltak akik szerint az UV csontváz ijesztő. Például sokan kritizálták az “ürességét.” Meg akartam szabadulni a zavaró elemektől, nem azért nincs grafika a háttérben, mert nem tudtam volna megrajzolni, hanem mert nem tartottam szükségesnek. A legszükségesebb biztonsági elemeket így is alkalmaztam a bankjegyeimen, csak nem úgy állítottam őket össze, ahogy megszoktuk.

Másrészt sokan azt mondták, hogy ez a téma túl komoly és összetett ahhoz, hogy hozzányúljak. Valóban az, de akit érdekel, előbb utóbb el fog igazodni benne, akkor is, ha laikusként kezdi, csak rendszerezni és szűrni kell az információkat. Nem a témának vagy a külsőnek kell komolynak lennie, hanem a tervezésnek. Az egyik leggyakoribb megjegyzés szerint “az euró papírpénzeknek minden tagállamban egységesnek kell lenniük”. Persze, de mi értelme lett volna olyat terveznem ami már létezik? Ez a címlet egy fikció.

UP: – A bankjegyeiddel egy nagyon erős alternatívát adtál a forgalomban lévőkhöz. Ha pénzérméket kéne tervezned, hogy indulnál el?

BB: – Azt hiszem, az a feladat már inkább szobrászati, mint grafikai terv, valószínűleg meghaladná a képességeimet. Témában és tervekben el tudnék indulni, a kivitelezést már nálam szakértőbbekre bíznám. Ha az Euróimhoz kellene érme, akkor biztos hogy belekapcsolnám az állat-növény tematikába.

Íme a teljes sorozat:

 

( Fotó: Kelemen Richárd)