Lehetne sorolni a neveket Baudelaire-től Pete Doherty-ig, vagy hogy közelebb maradjunk, Adytól a Mais Monsieur-ig azokat a művészeket, alkotókat akikkel szemben esélyük sincs a rendőrség prevenciós oktatófilmjeinek. Ahogy – mondjon bárki bármit – pornót és horrort is izgalmas nézni, úgy a tivornyázásokról, őrülten felelőtlen bulikról, illetve az ezek kiábrándító másnapjairól készült alkotások vagy akár csak dokumentációk csábításának is nehéz ellenállni.

Kirsten Rothbart egy párhuzamosan vonzó és romantikusan kiábrándult képregényvilágot alkotott meg, ahol kitetovált tinilányok cigizgetnek a kupis szobájukban, szétszórt csokis dobozok, üres borospoharak, teli hamutálcák hevernek szanaszét. Belógó idegen férfilábak az ágyon, indokolatlan állatok (bárányok, sőt: tigris!) mindenhol, graffitik,  unott randalírozás, horror a fürdőszobában – erről mesélnek a szerényen csak Illustration névre keresztelt sorozat zsúfolt paszteles rajzai.

Már csak az a kérdés, hogy miért van a zsíros menedzserfigura arcán tenyérnyom?









 

(via)