2012-12-15 17.43.15-2

Eljött az idő, amikor válaszút elé kerül minden nő, aki a zord hidegben sem akarja letenni a kerékpárt, mert nem hajlandó feladni a szabadságát (na meg a mentális egészségét) és buszra szállni. Vagyis a legtöbbünknek most kell eldönteni, hogy jégcsappá dermedt végtagokkal akarjuk-e végigtekerni a telet, de csinos női ruhákban, vagy Michelin-emberkeként, magunkra cibálva minden meleg göncöt, amit otthon találunk. Ebből a patthelyzetből indul ki az első magyar, kimondottan biciklisöltözékekre specializálódott márka, az Urban Legend, ami végre a nők számára is lehetővé teszi, hogy praktikus, kerékpárra optimalizált, mégis nőies szerelésben szeljék át a várost.

Az ötletért persze nem kellett messzire mennie Geréby Zsófinak, az Urban Legend megálmodójának, hiszen maga is régóta télen-nyáron tekerő városi harcos, aki egykor még a MOME büfésnénijétől szerzett nagy fekete szemeteszsákokból rögtönzött magának esőkabátot, ha nap végére eleredt az eső. De persze egy idő után ő is kezdte unni, hogy egész télen sárosan és csutakosan jelenik meg mindenhol, és a liftben kell átöltöznie, ha az alkalom száraz külsőt kíván meg tőle.

(fotó: Halász Dániel)

A diploma évében egyre többen mondogatták nekem, hogy miért nem tervezek női kerékpáros kollekciót, annyira adta magát a téma. Én meg eleinte úgy álltam hozzá, hogy ennél közhelyesebbet el se tudok képzelni: pont a Zsófi, akiről két dolgot lehet tudni, hogy biciklivel jár és textilszakos, biciklis ruhákat tervezzen? Aztán rájöttem, hogy a két dolog talán mégsem véletlenül találkozott nálam, és amikor elkezdtem a diplomamunkámat, már eleve úgy álltam hozzá, hogy ebből ne csak egy diploma, hanem egy folytatható és később bővíthető brand szülessen.

(fotó: Halász Dániel)

Azt nem kell részletezni, hogy ez milyen jól sikerült, hiszen a legújabb, hatodik kollekció elég bizonyíték rá. Mostanra már minden évszakra több szett is jut, amiket – ez kimondott cél! – kerékpár nélkül is lehet szeretni, és attól sem kell félni, hogy ezek kimennének a divatból. Az Urban Legend stílusa ugyanis éppen a praktikusság alapján minden fölösleges, tiszavirág életű divathullátmtól mentes, nincsenek fodrocskák, cirádák, egy-egy szezon erejéig előhúzott neonszínek, csak tiszta, egyenes vonalvezetés, aminek esztétikai extráit is mind egy-egy funkcióval ellátott részlet jelenti.

Ami eddig minden kollekcióra jellemző volt, azok egyrészt olyan szabászati megoldások, amiket a kerékpározás megkíván. Saját mérettáblázatot készítettem, mert a csuklónál és a deréknál az átlagosnál hosszabbnak, a hátán pedig szélesebbnek kell lennie egy kabátnak, és az is fontos, hogy a kapucnit ne fújja le a fejről az első szellő. Másrészt ott vannak a kis részletek, amik feldobják az összhatást, de céljuk is van, mint a fényvisszaverő csíkok és gombok, vagy azok a megoldások, amik csak a felhasználok előtt fedik fel magukat, mint a rejtett zsebek.”

(fotó: Halász Dániel)

És persze, ami ezen a téren elengedhetetlen, a megfelelő anyag. Az egyszerű vízlepergető vászon ugyanis, akármit sugalljon is a neve, egy tisztességes zuhéban annyit ér, mint egy gyapjúpulóver, ezért aztán Zsófi csak kifejezetten e célra készült és nyilván csak külföldről rendelhető, valóban vízálló textilt használ. Meg persze softshell anyagot, amitől téli kabátai könnyűek, vékonyak, mégis sokkal melegebbek és szélállóbbak, mint bármelyik több tonnás pufikabát.

„Sokan mondták már, hogy értik ám, hogy ez meleg, de egyszerűen nehezükre esik elhinni, mert olyan könnyű. Pedig én sok telet úgy bringáztam végig, hogy csak egy pólót vettem a kabátom alá.”

(fotó: Halász Dániel)

Külön figyelmet fordít a hátak kialakítására is, hiszen ez a jobbára elhanyagolt rész a kerékpározásnál igencsak szem előtt van. A legújabb kollekciókban ezért nagyon finoman, többféle gombos megoldással hangsúlyozza, hogy egy összeállítás minden oldalról szép lehet.

(fotó: Halász Dániel)

(fotó: Halász Dániel)

És bár eleinte az Urban Legend kifejezetten a női öltözékekre fókuszált, a vásárlói nyomás hatására ma már ugyanakkora kínálatból válogathatnak a férfiak is. „A kezdetekben az volt igazán izgalmas számomra, hogy a bicikli és a nő eleve egy szexuális téma, hiszen jó száz éve még gyakorlatilag provokáció volt, ha egy nő a lába közé vett egy ilyen vasszerkezetet, és kilátszott a bokája, de még ma is nehéz megtartani a nőiességünket, amint éppen a hóesésben tekerünk az autók között. Vagyis volt benne valami emancipáló törekvés, de aztán annyi férfi jött el a barátnőjével vásárolni, és panaszkodott, amiért rájuk nem gondolok, hogy idővel rájöttem, őket sem szabad diszkriminálnom.”

A mostani, Coldrush fantázianevű őszi-téli kollekció pedig színben is nagyot újított. Eddig főleg a természetes bézsek és drappok keveredtek a kékkel és az ezüsttel, de most egy kerek tematika köré szerveződtek a megszokottnál élénkebb színek. „Minden kollekciómat valamiféle léttípus inspirálta, ami eddig mindig a városhoz volt köthető, de most úgy éreztem, hogy kimozdulnék egy hegyes, völgyes, nyírfaerdős környezetbe. Ezért az amerikai aranyásók világát akartam megidézni a színekkel és a formákkal – innen a név -, és ezzel azt is szeretném sugallni, hogy persze, ezekben a ruhákban nagyon jól lehet kerékpározni, de nem kell félni, és más helyzetekben is bátran ki lehet próbálni őket.”

(fotó: Halász Dániel)

(fotó: Halász Dániel)

Azt pedig, hogy Zsófi, évekkel ezelőtt, otthagyva fél éves szociológia tanulmányait, mégis a ruhatervezést választotta, talán éppen a dédnagymamájának köszönhetjük.

„Soha nem voltam olyan nő, aki nem teszi ki a lábát smink, magassarkú és fülbevaló nélkül, de idővel rájöttem, hogy tényleg sokat számít, hogy mit viselsz. A dédnagymamám mondogatta, hogy egy nő mindig legyen csinos, ha elmegy otthonról, mert sohasem tudhatja, hogy kivel találkozik össze. És ez rá igaz is volt. Nem is csoda, hogy amikor egyszer elment cipőt venni, és a későbbi dédnagyapám ráadott a gyönyörű 36-os lábára egy szandált, azonnal beleszeretett, és röpke hét éves udvarlás után meg is hódította.”